Tovább öleltem. Hagytam, hogy beszéljen, hallgattam, emlékeztem és sírtam, hogy újra nevethessen. Fekete fallá nőtt a múlt, amely közénk állt és amelytől nem láttuk egymást....

múlt az idő... boldogtalan voltam közben még is boldog..kérdeztem magamtól..hogy is van ez?? 

eltelt az idő..talán február lehetett... vagy talán március..nem is tudom..nála voltam..:) jól elvoltunk már amennyire egy kapcsolatban élő ember ellehet...éppen vártam a buszt, hogy megyek haza..( jaa mert közben elköltöztem Édesanyáméktól, miatta... eldönthettem, hogy vele maradok és megyek a háztól, vagy pedig elhagyom...(igazából sokat vitáztunk és anyuméknak nem tetszett...) én döntöttem..elköltöztem..Apumhoz meg a rib**c élettársához..aki mellesleg Édesanyám nővére..) ott volt a Robi(egy közös barátunk) a buszmegbe.. dumálgattunk..jött a busz... leültünk..beszélgettünk tovább..kérdezte na és Zsoltival( Nagy Ő) megvagytok megoldottátok a gondokat? Néztem furán..kérdeztem..milyen dolgokat? huhh hagyjuk, ...egyből mondta!!!

Megijedtem..mondtam neki h mondja el..nem akarta!! elkezdtem sírni és remegni..elmondta...Közölte velem h novemberben megcsalt a húgommal a nagy Ő...hát mondanom se kell mit éreztem...

felmentem Sopronig a busszal..közben felhívtam a nagy Ő-t és megkérdeztem tőle..Megcsaltál a Húgommal? Válasz: Te hülye vagy miről beszélsz..még én vtam a rossz...elmentem egyik barátomhoz Ricsihez..akit a legjobb barátomnak tartottam...és a nagy Ő is... közös legjobb barát??!!! pff.. dehogyis..mára már... na mind1... háát aztán Ricsihez futottam először...elmondtam neki h mivan...a bnője a Berni (legalábbis akkor még ő volt a bnője..sajnos ma már nem)

megkérdezte Ricsitől h őő tudott-e erről...(nekem eszembe nem jutott volna megkérdezni..) Ricsi rám nézett és lehajtotta a fejét...innentől tudtam, hogy igaz...!!!! ,,Most már tudtam, hogy van szívem, mert összetört." 

Szakítottunk..vagy hát én vele.. de ezek után az ember mit tegyen? Írtam egy verset... :

Sír a lány a tükörben

Belül vérzik szíve tán,
Megöli szép lassan a vágyódás.
Lassan dobog szerelmes szíve,
Sír valakiért halkan, csöndbe.

Minden éjjel rá gondol,
Perceiben keresi álmokból.
Álmodozik, legbelül vérzik
Hol van az, aki miatt ezt érzi

Ki teszi vele ezt mind?
Kérdezi halkan a kínt
Miért nem hagyják boldogan álmát,
Elalszik újra, látja vágyát.

Édes szerelme arcát látja,
Ott csókolja édes párja
Szerelmük ott boldog, vidám
Szeretik egymást egy mást látván

De az álomnak ismét vége
Eljön a reggel és kelni kéne
Ébred, távol kedves kincse
Szorul szíve, néz a jövőbe

Ébred a fiú, lány távol messze
Siratják egymást a múltból szedve
Eltávolodva, de örökké szeretve
Így élik napjaikat a jövőbe nézve.

Fájdalmas percek-órák
Miért fordul ellenük a gyarló világ?
Szerelmük túlélt sok mást,
De lelkük megbetegszik most már

Szenvednek összeforrt úton
Fogják egymás kezét bajon. búvon
Nem él szívünk, ha szerelmünk elmúlik
Mert szerelmünk örök és ez soha nem múlik

Fáj minden lépés és légzés
Nem bírja a lány a hazug nézést
Elég lett a sanyargató világból
Miért kell bántani azt, ki nem ártott százszor

Nézem tükörben szomorú szám
Szememben a könnycsepp vigyázzban áll
Azt a lányt látom magammal szemben
S a könnycsepp elindul e percben

Sír a lány
Sírok én is
Ismerős arc a tükörből visszaint

Homályos és sötét utak
Miért fájnak a szavak?
Boldogságban reménykedve..
Sír a lány a tükörben.

véleményem szerint..eléggé érzelem kifejtő...

tudjátok..ezek után is lehet még mosolyogni és újra talpra állni..(én ebben nem hittem) csak volt mellettem egy olyan lány(Guszter Vivien) aki segített mindenbe, Köszönöm Vivien!!!

na majd még mesélek..háát igen.. az élet nem egyszerű...( ,,nem az az igazi fájdalom, amitől könnyes lesz a szem...hanem amit mosolyogva kell elviselned")

folyt.köv... (: